Kárpátok Bora Nagyváradon

A nagyváradi várban, a november 16-án, szombaton délelőtt kezdődő rendezvényen dr. Szabó Pál Csaba történész, a Magyar Házak igazgatója, dr. Konkoly Mihály bortanácsadó, Berényi Oszvald head sommelier és Káprai Tamás, a Kárpátok Bora honlap fejlesztője tartott előadást. A délutáni órákban dr. Szabó József helytörténész az érmelléki borvidéket mutatta be, Heit Loránd, a Bakator Szövetség elnöke pedig a legjobb érmelléki borászok borait ízleltette meg e bachuszi nedű tudoraival.

A rendezvény háziasszonya, Pálfi Noémi borszakértő volt, a nagyváradi Borbarátnők Egyesületének az elnöke. A találkozó alkalmat adott arra, hogy a Bihar megyei borászok is beiratkozhassanak a program adatbázisába, hogy ezáltal részesülhessenek a szakmai fejlődést, a piaci megjelenítést és a borok értékesítését célzó támogatásokból.
A Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságához tartozó, állami tulajdonban álló Magyar Házak új platformokat kínálnak a döntően már szórványban élő magyar nemzetiségnek és a magyar-magyar, magyar-román, magyar-szerb, magyar-szlovén és magyar-horvát nemzetpolitikai kapcsolatoknak és intézményeknek. Tevékenységi területük a jelenlegi Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) eurorégió szerbiai és romániai területe, vagyis a szerbiai Vajdaság, a romániai Arad, Temes, Krassó-Szörény és Hunyad megyék, valamint Horvátország, Dalmácia, Szlovénia, mindazon területek ahol a tágan értelmezett magyar kultúrának és közösségi jelenlétnek emlékei, érdekei és lehetőségei jöttek létre és maradtak fenn napjainkig. Ezeket az információkat osztotta meg dr. Szabó Pál Csaba, a Magyar Házak ügyvezető igazgatója is, valamint az eseményt megelőző rögtönzött sajtótájékoztatón. Mint mondta, ezekkel a törekvésekkel összhangban a Magyar Házak-tervezet fejlődő struktúrájában több projekt indulása körvonalazódik.

Dr. Konkoly Mihály borászati szakértő, bortanácsadó, a Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis program koordinátora vetített prezentáción mutatta be a magyarországi borpiac működését, a piac szereplőit. Kitért a nagykereskedők üzletfilozófiájára, a borválaszték összeállításának elveire. Az előadás nyomán a külhoni borászok megismerhették a magyarországi borpiaci környezetet, a piac működési feltételeit, amelyeket teljesíteniük kell ahhoz, hogy ezen a piacon értékesíthessék boraikat.
A nagy és kiskereskedelmi környezet bemutatása után, Berényi Oszvald, head somelier, borszakértő, arról tartott előadást, miként van jelen a bor a vendéglátóipar ajánlataiban. Részletes aprólékossággal ismertette, milyen szempontok szerint fogadják be az éttermek a borajánlatokat, milyen feltételeknek, elvárásoknak kell eleget tenniük, hogy felkerüljenek az itallapra.
A konferencia délelőtti előadás sorozata Káprai Tamás webfejlesztő előadásával zárult, aki bemutatta a fejlesztés alatt álló Kárpátok Bora weboldalt, amely élesítés után a www.karpatokbora.hu webcímen lesz elérhető. A külhoni borászok megismerhették, miként kerülnek a nyilvánosság elé a borászatukról feltöltött információk az adtabázisba, és miként válnak az értékesítést segítő, hatékony marketing-kommunikációs üzentekké a Kárpát-medencei borpiacon.
Az Érmellék szőlészetének és borászatának történetéről a bihardiószegi dr. Szabó József helytörténész beszélt. A hallgatóság rálátást szerezhetett a vidék borkultúrájának múltjára és jelenére, beszélt a híres bakator szőlőfajta hazájának nagy szőlőtermesztőiről, a szőlőfajta kipusztulásáról majd későbbi visszatelepítéséről, a diószegi Zichyek szerepéről a helyi borkultúrában, az általuk alapított híres vincellériskoláról és sok más érdekességről, amelyek eddig nem hangzottak el a témával kapcsolatban. A híres régi borversenyek, reneszánszába is bepillantást kaphatott a közönség, a székelyhídi illetve a bihardiószegi versenyeket illetően.
Nem véletlen, hogy a Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis program második találkozóját a Partium fővárosában, Nagyváradon szervezték meg, hiszen ez a történelmi régió, jelentős borászati hagyományokkal, borkultúrával és fejlesztési programokkal rendelkezik.

Szőlőtermesztésre alkalmas éghajlata révén, csak az Érmellék veheti fel vele a versenyt, amely mindig remek bortermő vidék volt. A bihardiószegi, a székelyhídi bakator levéről legendák szólnak szerte a vidéken. Az érmelléki borok becsületéről, és főleg a diószegi bakatorról Heit Loránd, a Bakator Szövetség elnöke fűzte a szót az est folyamán.

A szombati találkozón természetesen összekötötték a hasznosat a kellemessel is. A vár nevezetességeinek számba vétele után, az esti órákban a régió borainak „megítélésére” is rátértek. A jelenlévők megismerhették Czapp Árpád, Hegedűs Attila, Heit Loránd, Lengyel Csaba, Nagy Sándor, Mados Attila és Piheni Annamária borászatának történetét, az általuk termesztett szőlőfajtákat és a borászatukban készített borokat.