Borvidékek

Szerémi borvidék


A borvidék

A Szerémi borvidék vagy Szerémségi borvidék (szerbül: Sremski rejon) történelmi borvidék Szerbia és kisebb részt Horvátország területén, a Szerémségben, a Tarcal-hegység lejtőin (a Fruška Gora Nemzeti Park(wd) területét kivéve) és a Duna mentén. Már a római korban létezett, a sirmiumi születésű Probus római császár nagyarányú szőlőtelepítést folytatott itt. A török hódoltságig a Magyar Királyság legjobb bortermő helyének számított; a szerémi borokat a középkorban a borok királyaként ismerték.

A fejlődést ugyanakkor gyorsan lerombolta a török hódítás. A szőlőművesek más tájakra, többek között a Tokaji borvidékre költöztek. A török kiűzését után, az Osztrák–Magyar Monarchia időszaka alatt a szerémségi szőlő- és borkultúra újra felvirágzott. A trianoni békeszerződés elszakította hagyományos piacaitól, s így visszafejlődve élt tovább, bár a borkészítés nem szűnt meg. A második világháború után csak az állami gazdaságoktól kerülhetett kereskedelembe bor, a minőségi szempontokat pedig felülírták a mennyiségiek. Jugoszlávia szétesése tette újra lehetővé a magángazdaságok működését.

A borkészítés története

A szerémi borvidéken évezredek óta folyik a bortermelés. A kedvező klimatikus viszonyok valamint vulkáni és üledékes talajok, kőzetek keveréke, a megfelelő földrajzi fekvés, mind-mind a szőlőkultúrának kedveztek.

Kelták, rómaiak, hunok, avarok, majd magyarok termelték a szőlőt és szűrték el a bort a Tarcal-hegyen. A honfoglalástól-Mohácsig virágzó magyar királyi borvidék. Érdekesség, hogy több római császár is Szerém (Szirmium) szülötte, a Pannóniai szőlők visszatelepítéséről híres Probust is beleértve.

Ők a tarcalt Mons Almus-nak nevezték. Talán innen eredhet a rövid ideig használt magyar elnevezése, az Álmos-hegy , tisztelegve ezzel Álmos vezér emléke előtt is. Innen származott Szent Demeter is, aki a 18. századig főszentjeink közé tartozott, és látható a Szentkoronán is. Emellett illik megemlíteni azt a 62 ókeresztény vértanút is, akik szintén Szerém szülöttei voltak.

Őshonos borok

Számos szőlőfajtának származási helye Szerém, illetve Szerémség közvetítésével jutottak el más borvidékeinkre is. Ilyenek a  Furmint, Szerémi  Zöld, Bakator, Ezerjó,  Kövidinka, Mézes Fehér, Vadfekete,  stb. Innen terjed el a Kadarka, amely a törököktől átvett fajta, már az 1440-es években jelen van. Ekkori feljegyzés számol be arról, hogy a fajtából a Táncos dűlőben Főbor készült. Tehát a fajta már a rácok betelepülése előtt Magyarországon volt. Vélhetően az akkor már régóta honos héjonáztatásos édesbor készítés volt a technológiai alapja a kadarka erjesztésének is. Továbbá Szerémből terjedt el a Sárgamuskotály (Szerémben  Szagos fehér volt a neve) és a Bouvier fajta is.

Széles választékban készült a szerémi bor. Megtalálható volt a száraz fehérbor, félédes és édes fehérbor, száraz vörösbor, ürmös bor, de a kadarka aszú is. Mivel a dűlők és völgyek nagy része a Dunára néz, így a magas páratartalom rendkívül kedvez az aszúsodásnak.

A termőterületek három minőségi kategóriába voltak és vannak sorolva, s mivel a dűlők nevei ma is hordozzák a magyar származásukat, ennek alapján a kasszifikáció is török előttinek tűnik. Ezen kívül a minőségi besorolásuk ideje mindekképpen a borvidék fénykorához kellet, hogy kötődjön, tehát 16. század előttre.

A borok négy minőségi osztályba voltak sorolva:

1. Kisbor-vélhetőleg egyszerűbb adottságú területek ültetvényéről szüretelve, vagy jobb adottságú terület, de még fiatal ültetvényének a termése.
2. Középső bor-jobb adottságú dűlők terméséből, vagy a legjobb területek fiatal ültetvényéről szüretelt szőlőkből elszűrve.
3. Nagybor- kizárólag a legjobb dűlők, jó évjáratú száraz borai, beállt termőegyensúlyú ültetvényekről.
4. Főbor-első és másodosztályú területekről szüretelt félédes vagy édes fehér illetve vörösbor.

Bizonyára az évjáratok hatásai is beleszóltak a besorolásba.



Janek György

A szőlőültetvény FELSŐ HEGY-en található, a Horgos felé vezető  főút mellett. Közelben folyik a TISZA folyó. Az ültetvény egy löszhátságon terül el. A nagy filoxszéra pusztitása előtt ezen a területen több szőlőültetvény volt. Jelenleg hivatásos borászként csak én dolgozom.

1988 – ban telepítettem a szőlőt, chardonnay, ottonel muskotály és zöldvelelini fajtákkal.
A szőlészet területén található maga a borászat is. Ez egy pincéből áll, amely 4m mély, 3.5m széles és 12méter hosszú . Présházunk is itt található, amely a pincéhez közel helyezkedik el. Továbbá szintén a közelben található egy nagyobb helyiség, amit majdan egy nagy présháznak szeretnék kialakítani. Borászatunk rendelkezik egy klasszikus, sárban rakott kemencével, főző sarokkal, fürdőszobával és társalgóval is, az épület magas földszintjén helyezkedik el egy étkező, két wc-vel és mosdó résszel. A belső részek megmunkálása, bővítése jelenleg is folyamatban van. Az épület félemeleti részén található a borkóstoló terem /12x1O m/ amelyet a közepén egy boltív választ ketté. Termünk jelenlegt 6O személy befogatására alkalmas. A tetőtér alatt  négy kétágyas szoba található fürdőszobákkal. Az épület összterülete 45O m2, a modern kornak megfelelően reprezentatív kinézetű.  

Szolgáltatásaim a következők: három zentai vendéglő borral való ellátása, pincéből egyéni vásárlóknak folyó és palackos borárusítás, postai küldeménnyel más városokba való szállítás, illetve nagyobb borvásárokon való részvét Zenta, Palics és Temerin környékén.

A nagyszülők vendéglőt üzemeltettek ahol a jó borra mindennapos szükség volt. Kezdetben a bort Horgoson vásárolták, és lovas kocsival szállították Zentára. Ezt a vendéglő melletti lakóházunk pincéjében tárolták. Évente 8 – 1O.OOO litert  Ezt látva már gyermekkoromba elhatároztam,hogy idővel én is vendéglős leszek. Sajnos erre későn került sor, és ma sem vagyok teljes állású vendéglős „csak” borász. Az én borászatom 2OO5-ben indult, hivatalosan a minisztérium borászati osztályának regiszterébe beiktatva. Azóta rendszeresen tartok borkóstolókat. Boraimmal minden évben több nemzetközi borversenyen is részt veszek, és nagy örömünkre mindig aranyérmet – aranyérmeket kapunk jutalmul. Vásárlóimat igyekszem oktatni a borász kultúra lényeges részeiről, hogy a borkultúra nálunk is magasabb szintre emelkedjen. Ezenkívül azok számára, akik borkészítésről érdeklődnek, minden esetben igyekszem útba igazítást adni , mivel csak természetes  gyümölcsökből érdemes bort készíteni .
A jó bor titka minden esetben az egészséges szőlő, én legalábbis így gondolom.





Ízelítő webshopunk kínálatából




Kárpátok Bora
Fehér 2016 (0,75L)
Fehér | Száraz | 12,5% alk.

3.500 Ft

További információ

Kárpátok Bora
Olaszrizling (0,75L)
Fehér | Száraz | 12,5% alk.

3.900 Ft

További információ

Kárpátok Bora
Kárpáti Szerelem (0,75L)
Vörös | Száraz | 13,0% alk.

2.900 Ft

További információ

Kárpátok Bora
Kárpátor 2016 (0,75L)
Vörös | Száraz | 13,5% alk.

5.000 Ft

További információ