Borvidékek

Érmelléki borvidék


A borvidék

A Nagyváradot illetve a várostól északra, északkeletre elterülő szőlőtermő térségeket magában foglaló borvidéken a 20. század elején a piros bakator és az erdei (fehér bakator) számított meghatározó szőlőfajtának, de előfordult a juhfark, az olasz és a rajnai rizling, a furmint, a járdovány és a tramini is. Az 1860-as és az 1870-es években az aszúkészítés egyre inkább divatossá kezdett válni, ami minden jelesebb pincében éreztette hatását. A bakar édes, erős és zamatos nedűt adott, de alulmaradt a tokajival szemben.

Diószegen hozták létre 1870-ben az első állami vincellérképezdét, ahol 1890-ig közel 400 vincellér és borászati vándortanító nyert képesítést. A borvidék számos településén (Székelyhíd, Szalacs stb.) láthatóak napjainkban is pincesorok, amelyek a belterületen vagy a kivezető utak mentén helyezkednek el.
A filoxéravész hatására több, országos hírnévre szert tevő oltványtelep létesült, amelyek fontos szerepet játszottak az elpusztított szőlőhegyek rekonstrukciójában.

Az érmelléki bor elég kemény, mérsékelt szesztartalmú bor. Leginkább a száraz borok az elterjedtek, kis mennyiségben akad félédes is. Az illatos borok kitűnő minőségűek (muscat, tramini). Korábban az Érmelléken rendszeres volt az aszú készítése is. A legkiválóbb érmelléki bor a 19. században az itáliai reneszánsz szőlőfajtából készített, kitűnő pecsenyebornak számító Bakator volt. Az újonnan elszaporodott fajták közül ki kell emelni a királyleánykát és a rizlinget. Mindkét szőlőfajta szép borokat ad. A nemzetközi elismertség útján elinduló érmelléki bor karrierjét először a filoxéra-vész akasztotta meg 1884-ben. A nagy lendülettel nekiinduló szőlőtelepítési munkálatoknak azonban a trianoni határ megvonása véget vetett, hiszen elszakította hagyományos piacaitól a borvidéket. A szőlőkultúra hanyatlásnak indult, amely aztán maga alá temette az egész vidéket. A  periférikus helyzetbe szorult régió fejlesztésére irányuló törekvések csak az utóbbi években indultak el.

A vidék zászlósbora évszázadokig a Bakator volt. Piros héjú, kerek szemű, bogyója korán kezd édesedni, de lassan érik, héja vastag, ellenáll a szürkerothadásnak, ezért október második felében szüretelik. Fehér bora lassan érik, de a kitűnő évjáratokban legendás borokat adott.

Elég gyakran fehér aszúbort is készítettek belőle – a kínai császár is rendelt belőle 200 üveggel 1872-ben. A II. világháború után a bihari Érmellék településein a Bakator már nem szerepel a termesztésre javasolt és termeszthető szőlőfajták között: jó hetven évre el is tűnt Bihardiószegről.

A fajtát elsőnek Szeremley Huba termesztette újra a Badacsony-hegyen (2008-tól újra elismert fajta lett Magyarországon). A szatmári Érmelléken 10-12 éve termeszti a fajtát a Bakator Hegyközség 20-25 gazdája Avasújvárosban és környékén. Innen hozott vesszőkkel telepítette újra a fajtát Bihardiószegre a Heit család 2013-ban. 2017-ben a fajta népszerűsítésére Bihardiószeg Önkormányzata első alkalommal szervezte meg a Bakator bor- és gasztrofesztivált, amikor is a fajta Kárpát-medencei termelői összefogva Debrecen és Bihardiószeg önkormányzatai vezetőivel létrehozták a Bakator Szövetséget.



Heit Pincészet

A Heit Pince 1981-ben kezdte meg működését az érmelléki Bihardiószegen. Kézműves manufaktúránk elsősorban a régi magyar szőlőfajták népszerűsítését tűzte zászlajára!

Bihardiószeg külső Magyarországon, pillanatnyi Románia területén található, Nagyváradtól északra 30 kilométer, Debrecentől keletre 40 kilométer távolságra.

A „Padalja – Tessék-Sor” Bihardiószeg leghíresebb pincesora, a Kis-jankai hegyen, amely ugyanakkor a szőlősgazdák egész éves zarándokhelye is. Öregek elmondása szerint a találóan frappáns név egy anekdotából született, miszerint a pincesoron tevékenykedő gazdák egymást minduntalan betessékelték a pincéikbe, ahol aztán a szüntelen poharazgatásnak köszönhetően hamarosan a “pad aljára” kerültek.

Számos régi pince mellett a Heit Pince is a Padalja pincesoron található.

Az egykor borház nélkül létező pincét 1981 augusztusában vásárolta meg a család, majd 1983-ban építtettük elé a présházból és tanyaszobából álló épületet, melyet 2016 őszén vendéglátásra is alkalmas borterasszá alakítottunk át. A mintegy 25 méternyi, sárga agyagos löszbe fúrt pince nemes penésszel benőtt, nagyméretű téglákból “rozmaring ággal” boltívesen kialakított szentély, amely egyben a fahordókban érő boroknak is megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat biztosít.

A családi birtok három és fél hektárnyi terület.

Szőlőinket kordonos és karós módszerrel műveljük, főként királyleánykát, ottonel muskotályt, zöld veltelinit, kadarkát és nem utolsó sorban bakatort, melyet 2013 májusában örökítettünk vissza érmelléki szülőföldjére.

Autentikus boraink tölgyfahordós érleléssel készülnek minden technológiai beavatkozás nélkül.



Nachbil Vinery

A borászat története:
A borászatot 1999-ben alapították tudatos, komoly hagyományokon alapuló, a szakma iránti szeretetből és elkötelezetségből, akkor amikor még senki nem hitt abban, hogy a cég úttörő lesz a régióban, megalapozva az észak-erdélyi szőlőtermesztést. A cég folyamatosan fejlődött és egyre több területet vásárolt meg, a kezdeti 2,5 hektárról a területet 20 hektárra növelték. A borászat tiszteli és ápolja az ősök hagyatékát ezért is volt fontos az, hogy megvásárolja 2002-ben az akkoriban már romokban lévő Károlyi-pincét (1730-ban épült), aminek régi arculatát sikerült visszaállítani. Jelenleg a feldolgozás a 2016-ban épült borászati csarnokban folyik, míg a vendégfogadás a régi Károly-i pincében történik, ami egyben a pincészet székhelye.


A krasznabélteki szőlőtermésztés története

A bélteki szőlőtermesztés több évszázados múltra tekint vissza az írásos emlékek alapján, bár vannak periódusok amelyek kiesnek, a történet az 1085-es évre néz vissza egy régi homályba merült monda alapján. A régiek elbeszélése nyomán, amikor Szent László kemény csatát vívott a besenyőkkel, megpihent a mostani helység határában, ahol a katonái borral megtöltött tököt hoztak a megfáradt királynak, aki viccesen megkérdezte milyen bélű-tök ez és innen ered a Béltek elnevezés. 1723-ban Gróf Károlyi Sándor megveszi az egész uradalmat a Prépostváry családtól. Ebben az időben Szatmár megyét Bacchus székhelyeként emlegetik, annyira virágzott a szőlőtermesztés és borászat. 1730-ban a németországi Oberschwabenből származó svábokat telepítenek a gróf tanácsára Béltekre, ahol szőlőterületeket kapnak, melyekért 2 évig nem kellett dézsmát fizetni.A fajtaösszetétel is sokat változott az évszázadok alatt , amit biztosan tudunk az, hogy telepítettek Furmintot, Bakatort, Rizlinget, Günspitzet, és Chasselast valamint a filoxéravész után direkttermő szőlőket.A jelenlegi fajtaösszetétel nagyon változó, ugyanis megtalálhatjuk a Rizling, Traminer, Chardonnay, Sauvignon, Szürkebarát valamint  a  Cabernet sauvignon, Merlot, Kékfrankos, Pinot noir és Syrah fajtákat.
Bárki aki elhalad a Szatmárnémeti-Zilah útvonalon, nem tudja figyelmen kívül hagyni a bélteki dombok varázslatos világát, a kicsi pincék szinte csalogató látványát, valamint a szőlősorok katonás rendezettségét. Jelenleg Béltek az újabb besorolás alapján Szatmár Hegyaljához tartozik és mi őszintén hiszünk abban, hogy a régi dicsősége újra feltámadt.

 

A borkészítés filozófiája

A pince borásza Serli Csilla, aki egyszerű technológiával állít elő jó minőségű borokat. Fontos szerepet tölt be hitvallásában a természetesség, a gyümölcs eredetiségének a megőrzése. Akik megkóstolják a borokat, azokat megérinti a borász szenvedélye, a szakma iránti szeretete és tisztelete, ami nélkül igazán csodálatos borok nem is születhetnének. Fontosnak tartja az igazi kitartó munkát, amely egy jól meghatározott utat követ, amit soha nem lehet elhagyni, ennél a szakmánál ugyanis nem szabad gyors sikereket hajszolni.





Ízelítő webshopunk kínálatából




Kárpátok Bora
Fehér 2016 (0,75L)
Fehér | Száraz | 12,5% alk.

3.500 Ft

További információ

Kárpátok Bora
Olaszrizling (0,75L)
Fehér | Száraz | 12,5% alk.

3.900 Ft

További információ

Kárpátok Bora
Kárpáti Szerelem (0,75L)
Vörös | Száraz | 13,0% alk.

2.900 Ft

További információ

Kárpátok Bora
Kárpátor 2016 (0,75L)
Vörös | Száraz | 13,5% alk.

5.000 Ft

További információ