BORÁSZATOK

FELVIDÉK

Ipolymente, Garammente, Muzsla és Kürt a mai Felvidék legjobb adottságú szőlőtermelő területeit jelenti. Egységes borvidékről sajnos nem beszélhetünk, hiszen a szlovák szakmapolitika számos kisebb körzetre tagolta az itteni szőlőhegyeket.  Változatos talaja, nagyszerű déli- délnyugati fekvésű dűlői, kiváló éghajlati adottságai kedveznek a szép savú, illatos boroknak.

Mátyás András (Mátyás Családi Pincészet, Kisújfalu, Szlovákia)

Geöncezöl Attila (Geöncezöl Pince, Garamkövesd, Szlovákia)

 

MURAVIDÉK

A Muravidék, a mai Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte. A régió területe hozzávetőlegesen 910 négyzetkilométer. A lendvahegyi szőlészetnek és borászatnak gazdag hagyománya van, a szőlőgazdálkodás gyökerei a római időkbe nyúlnak vissza. Területét 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. A homokos-márgás talaj, a kedvező mikroklíma a minőségi fehér borok termelésének kedvez.

Huzimec Zoltán (Huzimec Pincészet, Lendva, Szlovénia) 

 

DÉLVIDÉK/SZERÉMSÉG

A szerémi borvidéken már az ókori rómaiak is kiemelet hangsúlyt fektettek a bortermelésre. A török hódoltságig a Magyar Királyság legjobb bortermő helyének számított, ugyanis a szerémi borokat a középkorban a borok királyaként tartották számon. A Duna folyásának köszönhetően kedvező éghajlati viszonyok, ugyanakkor vulkáni és üledékes talajok, kőzetek keveréke, a megfelelő földrajzi fekvés mind - mind kedveznek az itteni történelmi szőlőkultúrának.

Maurer Oszkár (Maurer Pincészet, Hajdújárás, Szerbia)

Sagmeister Ernő (Nagy Sagmeister Borászat, Magyarkanizsa, Szerbia)
 

KÁRPÁTALJA

Két történelmi borvidéket különböztetünk meg Kárpátalján: az egyik Beregszász központtal, a másik Szerednye központtal. Az Alsó-Bereg-Ugocsai járáshoz tartozott a mai munkácsi járás déli része, Beregszász és a környékbéli falvak, úgymint Kígyós, Muzsaly, Bene. A Felső-Bereg-Zempléni járás északi részéhez pedig Szerednye és Ungvár, illetve a környékbeli kiemelkedőbb szőlőtermesztő falvak tartoztak. A beregszászi, a muzsaji és a benei borok tüzessége érlelés után keserű mandula zamattal párosult. A kőbevájt pincékben szamorodnit és jeles aszúborokat is érleltek, amelyek a hegyaljai nedűkhöz hasonlítottak.
 

Sass Krisztián (Sass Családi Pince, Kígyós, Ukrajna)

Varga István (Varga Pince, Bene, Ukrajna)

Bereczki István (Bereczki Pince, Nagymuzsaj, Ukrajna)


 

PARTIUM

A mai felfogás szerint Partium területét a tágabb értelemben vett Erdély részének tekintik. Keleten Erdély, délen a Bánság, nyugaton Magyarország határolja. Partiumban található számos ősrégi borvidékünk, úgymint Szatmár-hegyalja, Érmellék vagy Ménes. Ezen borrégiókat kedvező fekvésük, talajadottságaik, valamint a domb és hegyoldalakon termett borkülönlegességeik révén méltán sorolhatjuk a Kárpát-medence kiemelkedő szőlővidékei közé.


 

PARTIUM/ SZATMÁR-HEGYALJA

 Szatmár megye a szőlőtermő területek északi felén található. A szatmári bor útja Halmi vidékéről indul és olyan híres ősi településeket foglal magába, mint Sárköz, Túrterebes, Avasújváros, Krasznabéltek, Szilágypér, Sződemeter vagy Tasnád. Az első feljegyzések 1237-ből már bizonyítják a szőlőtermesztés ősiségét a vidéken. 

Bartos István (Avasújváros, Románia)

Hetei Családi Pincészet (Krasznabéltek, Románia)

Reizer Gergő (Reizer Pincészet, Túrterebes, Románia)

 

   

PARTIUM/ÉRMELLÉK

Érmellék a Partium egyik térsége. Elhelyezkedése Bihar és Szilágy megyék közé tehető, a Kraszna és a Berettyó folyók közé. Nevét, a rajta áthaladó Ér folyóról kapta. Az Ér mentén, az Ős Tisza nyomaiból megmaradt agyagos és öntéstalajokon évszázadok óta folyik szőlőtermesztés. Feljegyzések szerint 1690-ben 118 debreceni polgárnak volt nagyobb szőlője Érmelléken. 1870-ben a gróf Zichy Ferenc közbenjárásával a magyar állam megalapította a diószegi vincellériskolát, amely az ország első borászati szakiskolája volt. Az érmelléki bor kemény, mérsékelt szesztartalmú bor. Leginkább a száraz borok az elterjedtek, kis mennyiségben akad félédes is. Az illatos borok kitűnő minőségűek. Korábban az Érmelléken rendszeres volt az aszú készítése is. A legkiválóbb érmelléki bor a kitűnő pecsenyebornak számító Bakator.

Heit Lóránd (Heit Pince, Bihardiószeg, Románia)

Hegedűs Attila (Hegedűs Pincészet, Érmihályfalva, Románia)

PARTIUM/MÉNES

A ménesi borvidék vagy Ménes-Hegyalja, az Arad-hegyaljai borvidék központja. Ménes az utolsó északi pont, melyen érezhető az adriai éghajlat hatása. A szőlőhegy panorámája méltóságteljes látvány nyújt a lépten-nyomon előbukkanó sziklatömbök rajzolatával. A borvidék számba vehető szőlőtermő helységei: Solymosvár, Kladova, Pálosbaracka, Ópálos, Ménes, Gyorok, Aradkövi. A borvidék  igen híres magas minőségű vörösborairól, ezen belül a kadarka igen meghatározó az ősi fajták közül.

Balla Géza (Balla Géza Pincészete, Ópálos, Románia)

Szikler Ervin Walter (Elite Wine, Magyarát, Románia)


 

 ERDÉLY/ERDÉLY-HEGYALJA ÉS KÜKÜLLŐ MENTE

Az erdélyi szőlőművelés igen hosszú múltra tekint vissza. Hérodotosz megemlíti, hogy Erdélyben a szőlőművelésnek a viszonylag fejlettebb foka egy szkíta törzshöz fűződik. Az erdélyi szőlőművelés fejlődési tényezői közé tartozik a szászok betelepítése a 12. század során. A Küküllők és a Maros közötti terület a következő századokban készülő térképeken a sokatmondó Weinland (borvidék) névvel szerepel. A Küküllő menti borvidék hagyományos arculata, a Bethlen Miklós önéletírásában említett szász bor jellege, ekkortól alakult ki. 

Takács Csaba (Takács Borpince, Nagyenyed, Románia)

Tóth Csaba (Gyulafehérvári Érseki Pincészet, Gyulafehérvár)